
A KÖR egy messziről indult fiatalember felnőtté válásának története, az 50 éves EDDA Művek legnagyobb slágereivel, ami visszarepít minket abba a korba, amikor még nem tud az ember dönteni, hogy a szerelem az első, a pénz, vagy a banda?!
Az 1500-as évek Rómájában játszódó színdarab Néri Szent Fülöp életét dolgozza fel, aki nem szabályok szerint éli meg a hitét, hanem puszta jósággal, és ezt tanítja a koldus gyerekeknek is. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben. Megindul a jó és a rossz küzdelme, melynek központjában Cirifischio, az éles eszű, melegszívű római utcagyerek áll.
A szegény halász egyszer kifog egy beszélő csukát , akit megsajnál, és visszadob a tóba. Jutalmul a hal megígéri, hogy teljesíti a kívánságait…ám a felesége egyre többet akar: házat, kastélyt, hatalmat... de vajon hol a határ?
Tanulságos mese kicsiknek és nagyoknak a megbecsülésről, szerénységről és a valódi értékekről.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
2025. június 26., csütörtök 20:00 (esőnap: június 27.)
2025. június 28., szombat 20:00 (esőnap: június 29.)
Műsoridő: 150 perc (1 szünettel)
Dumaszínház est
A történet a nyomorúságos sorsú, de páratlanul nemes szívű csavargó és egy utcára kitett, árva gyermek találkozásáról szól. A gyermeket, azaz a kölyköt a csavargó saját fiaként neveli fel, ám a két különböző ember közös élete korántsem konfliktusmentes – rengeteg vicces, csacska helyzetet szül.
Dumaszínház est
A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek..
Esőnap: 2025. július 15. (kedd) 20.30
(esőnap: augusztus 31.)
Műsoridő: 150 perc (1 szünettel)
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”... Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra. Kovalik Balázs rendezése most darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl.
A Szente Vajk vezette újonnan alakult Erkel Színház beköszönő koncertsorozata, ahol először az ország három állomására visszük el azt, amivel szeptembertől Budapesten várunk téged!
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
„Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés, amely úgy szól: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare-darabot.”
Dumaszínház est
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
színházterem
ajánlott korosztály: 3+
időtartam: 60 perc
A magyar rockopera- és musicaltermés messze legsikeresebb darabja, az István, a király a kezdetektõl, az eredeti lemezkiadás óta nemcsak szimfonikus jegyekkel rendelkezett, de áthatotta a klasszikus operákra jellemzõ vokális, zártszámos gondolkodás, a nagyszabású tablók jelenléte és a rockmuzsikát egyetemes távlatokba emelõ hangszerelés is.
KONCERTSHOW AZ EREDETI SZEREPLŐKKEL
Janza Kata | Szabó P. Szilveszter | Földes Tamás | Dolhai Attila | Bálint Ádám | Molnár Piroska | Náray Erika | Pálfalvy Attila
Dumaszínház est
A 90-es évek ikonikus filmvígjátékából készült musicalsiker, a West Enden és a Broadwayn már nézők millióit elcsábító Apáca Show az Erkel Színház színpadán!
12 feledhetetlen este két nyáron át, 48 ezer önfeledten kacagó néző – és még koránt sincs vége!
Minden idők egyik legsikeresebb Szabadtéri-produkciója 2025-ben is visszatér ősbemutatója helyszínére, a Dóm téri színpadra!
Gaetano Donizetti
STUART MÁRIA
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Rumini újra a Magyar Színház színpadán! A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek: Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.
Dumaszínház est
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Bodó Viktor új előadása az önsegítő függő csoportok mintájára és igaz történetek alapján készül. A csoport olyan szélsőséges karakterek találkozóhelye, akik egyébként soha nem ülnének le egymással. Történeteikben a reália keveredik a mindennapi abszurddal, a dráma a tragikomédiával. Egy ilyen kétórás gyűlésen megtörténhet minden, ami csak elképzelhető, és az is, ami nem.
Csókos asszony
operett
Szövegét és verseit írta: Szilágyi László
Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla