Beethovenről és Richard Straussról a többségnek két komoly, már-már komor figura és sok drámai, monumentális zene jut eszébe, pedig mindkét szerzőnek jó érzéke volt a humorhoz és a könnyedséghez is. more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Friday, September 11 2020 7:45PM
Nagyzenekari koncert: Beethoven, R. Strauss
Program:
Ludwig van Beethoven: 4. (B-dúr) szimfónia, Op. 60
SZÜNET
Richard Strauss: Ariadné Naxos szigetén, Op. 60 – részletek („Es gibt ein Reich” és zárójelenet)
Vezényel: Fischer Iván
Szólista:
Emily Magee (Ariadné)
Roberto Saccà (Bacchus)
Samantha Gaul (najád)
Mirella Hagen (Echo)
Olivia Vermeulen (driád)
Beethovenről és Richard Straussról a többségnek két komoly, már-már komor figura és sok drámai, monumentális zene jut eszébe, pedig mindkét szerzőnek jó érzéke volt a humorhoz és a könnyedséghez is. Beethoven 4. szimfóniája gyakran háttérbe szorul a vele határos, oly súlyos „Eroica” és „Sors” szimfónia mellett, holott a darab kedvelt klasszikus (haydni) hagyományokat folytat – miközben a nagy romantikus Berliozt is lenyűgözte. Strauss operája, az Ariadné Naxos szigetén szintén izgalmas kettősségre épül, hiszen a komoly mitológiai témát a commedia dell’arte szórakoztató elemeivel ötvözi. A műből a New York Times által „gazdagon zengő szopránnak” nevezett Emily Magee és Bacchus szerepének egyik leghitelesebb megformálója, Roberto Saccà főszereplésével szólalnak meg részletek.
A koncert első felében elhangzó Beethoven-szimfónia 1806 nyarán született. A szerző épp Karl von Lichnowsky herceg sziléziai birtokán töltötte vakációját, ott találkozott Franz Oppersdorff gróffal. Őt annyira lenyűgözte a zeneszerző 2. szimfóniája, hogy komoly összeget ajánlva felkérte, komponáljon neki új darabot. „Karcsú görög lány két norvég óriás között” – mondta Schumann a végeredményről, utalva a műnek a 3. és 5. szimfóniához képest könnyed (és ezzel Oppersdorff ízléséhez igazodó) hangvételére. Az 1807-ben még csak privát koncerteken bemutatott szimfóniát szerette a szakma – sokat elárul, hogy jó ideig Mendelssohn tulajdonában állt a kézirat. A lassú bevezetéssel induló, majd apró motívumokból építkező gyors nyitótételt Beethoven egyik legpoétikusabb lassú tétele követi, majd egy – a menüett kereteit jócskán szétfeszítő – scherzoszerű muzsika vezet a fináléhoz, ami igazi zenei perpetuum mobile.
„Van egy világ, hol minden tiszta, és ez a szép világ a holtaké” – kezdődik Ariadné áriája a szünet után megszólaló operarészletben, amelyben a címszereplő a kezdeti ború után már-már vidám, játékos dallamok kíséretében, megváltásként várja a Hermész hozta halált. A szerelme után Naxos szigetén búslakodó krétai királylány történetében azonban feltűnik Zerbinetta és mitológiailag finoman szólva is tájidegen táncos társulata. A furcsa műfaji fúzióra az opera első felvonása, a Prológus ad magyarázatot, ahol Az úrhatnám polgár világában találjuk magunkat: a bécsi háziúr úgy dönt, a cicomás partira rendelt operát és komédiát egyszerre kell előadnia a két társulatnak. A „színház a színházban” jellegű opera szövegét Hugo von Hofmannsthal írta, aki saját Molière-adaptációját alakította librettóvá Strauss hatodik operája számára. A darab Ariadné és a mámor istene, Bacchus gyönyörű és dicsőséges, zenekari tuttiktól duzzadó szerelmes egymásra találásával zárul.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
Norrison bankigazgató a pihenésére készülődik, amikor a családjánál vendégeskedő lány – jónevű amerikai milliomosházaspár egyetlen gyermeke – vészhelyzetet jelent be:…
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
