Theatre, Zenés színmű

Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.

A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv határhoz.

Az Oscar-díjas film alapján készült színpadi változat szórakoztató, szellemes és tiszteletlen tisztelgés Shakespeare zsenialitása előtt. A Szerelmes Shakespeare mesterien ötvözi a tényeket és a fikciót, a tiszta költészetet és a játékos humort.

Olaszország, Ancona, mámorító tavasz, szerelem, pikáns humor és gyönyörű örökzöld olasz dallamok!

Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.

Zenés mesejáték a Fellegjárók Társulat előadásában

A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.

A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.

zenés színmű a sorsdöntésről

Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja: benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, így vagy úgy, de mindenkire hatott.

Íme, négy nő. A mai hetvenesek.

Az Ász Drámaiskola növendékei a Carson Coma zenekar IV. albumának zenei anyagára építve alkottak kortárs musicalt. Az előadás kérdések megválaszolására nem vállalkozik, csupán közös gondolkodásra, fergeteges „bulira” hív.

Harisnyás Pippi járt már a világon mindenütt, de még sohasem járt iskolába, pedig majdnem tízéves. Ő a világ legerősebb kislánya. Egyedül él otthonában, a Villekulla villában...

A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.

A bugaci határon; Délibábos Hortobágyon; Van az úgy, kérem néha, néha; Némán várni egy boldog percet; Én mától kezdve csak te rólad álmodom; Nagy árat kért a sors a boldogságért... – ugye mindenkinek ismerősen csengenek az előbbi dallamok?

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, ezzel elindul az őrület.

Színházi duett Rezes Judit és Szabó Győző párkapcsolatának igaz története alapján.

Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes, mégis minden mondatukkal azt üzenik: NEVESS ÉS ÉLJ!!!

„Ezúttal a magyar népzene és a jazz muzsika jeles előadóművészei, Balogh Kálmán és Dresch Mihály mellett a színházi művészet egy kiemelkedő alakját, Őze Áront hívom vendégemül.

Az előadásból sugárzik a népzenei és néptánc kincseink közös ünneplésének öröme.

A 2023/24-es évadban fennállásának kétszázadik évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház a bicentenáriumi szezon nyitóelőadásaként az alapítók emléke előtt azzal tiszteleg, hogy ugyanazt a színdarabot mutatja be, amellyel elődei a teátrumot annak idején megnyitották.

Romantikus - zenés vígjáték

A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor, ha számíthatunk a férfiak támogatására.

Egy vonat elindul valahová. Az egyik fülkében ül egy nő, majd belép egy férfi és helyet foglal szemben a nővel. Beszédbe elegyednek. A két ember kíváncsian érdeklődik egymás sorsa iránt. Történeteik megelevenednek előttünk.

A Jó estét nyár, jó estét szerelem a magyar zenés színházi irodalom egyik legkülönlegesebb, egyben legsikeresebb darabja. Ősbemutatója óta igazi klasszikussá vált, ami nem is csoda: egyszerre elgondolkodtató, kritikus látlelet a társadalmi álszentségről s az emberi hiszékenységről, ugyanakkor szórakoztató, szellemes, fordulatos, slágerekben gazdag zenés mű is.

Callimaco sikeres ifjú Párizsban, de a szíve és a vágya visszahúzza szülővárosába, Firenzébe, ahol szerelme, Lucrezia él. A fiatal hölgy egy idős bankár felesége, erkölcsös életet él, el sem tudja képzelni, hogy megcsalja az urát. Niciának, a bankárnak azonban van egy nagy bánata: házassága Lucreziával gyermektelen...

Tyúkdráma
Zenés tyúkelőadás galambokkal, cicákkal, Morzsa kutyával

A „Mesék a varázsbőröndből” című családi, zenés interaktív előadásunk játékosan mutatja be Tamás Éva színművész előadásában a gyermek fejlődését megszületésétől a kamaszkoráig.

A zenés színház műfajának egyik legmeghatározóbb darabja, tele jobbnál jobb dalokkal, merész koreográfiával. A hírnevének megfelelően humoros és egyben elgondolkoztató darab.

Egy pincérnő és egy szakács: Frankie és Johnny. Bár nem lehet csak azért járni valakivel, mert van egy ilyen dal, ők kölcsönösen kinézik egymást maguknak az étteremben.

Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes, mégis minden mondatukkal azt üzenik: NEVESS ÉS ÉLJ!!!

A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint.

A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.