Spiró György: Csirkefej
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta.
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 23. kedd, 19:00
Spiró György: Csirkefej
Spiró György tragédiája, az először 1985-ben színpadra állított Csirkefej a mai, modern magyar drámairodalom egyik emblematikus darabja, amit ez alkalommal a Jászai Mari díjas Árkosi Árpád rendez a Gózon Gyula Kamaraszínház korábban Szakonyi Adáshibáját, Schwajda Himnuszát vagy Borbély Szilárd Akár Akárkijét felvonultató, kortárs magyar drámákat bemutató sorozatában.
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta. Egy diszfunkcionális társadalom keresztmetszetét látjuk, melyben Spiró szavaival élve: „nem működik a szerelem, nem működik a szeretet, nem működik a hatalom, nem működik a vallás, nem működik a család, nem működik a munka – semmi sem működik”.
Ismeretes, hogy Spiró az özvegyasszony ikonikus alakját Gobbi Hildának írta. Árkosi rendezésében Horváth Zsuzsa jutalomjátéka e rendkívüli szerep. Most ő lép be a színre Spiró darabjának nyitóképében: boldogan hívogatja macskáját, hogy végre kapott csirkefejet… A Jászai Mari és Aase-díjas színművésznő pályája ezen felül is izgalmasan kapcsolódik Gobbi alakjához és életművéhez. Horváth Zsuzsa minapi bemutatója Ibsen Peer Gynt című darabjában éppen Aase szerepe volt, miközben az Aase-díjat Gobbi alapította végrendeletében. Horváth Zsuzsát korábban Brecht Kurázsi mamájaként, vagy a Kakuk Marci Csurinéjaként láthatta a Gózon Gyula Kamaraszínház közönsége.
Szereposztás:
Vénasszony....... Horváth Zsuzsa
Tanár.................. Kálid Artúr
Nő...................... Nagyváradi Erzsébet
Apa.................... Menszátor Héresz Attila
Anya.................. Túróczi Éva
Srác................... Sütő András
Haver................. Károlyi Krisztián
Törzs................. Stubnya Béla
Közeg................ Illés Dániel
Előadónő........... Takács-Kiss Zsuzsanna
Csitri.................. Kátai Kinga
Bakfis................. Szűcs Laura
Írta: Spiró György
Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Mészáros Zsófia
Zenei munkatárs: Fehérvári Lilla
Súgó: Paku Éva
Rendezőasszisztens: Kabódi Szilvia, Tóth Zsófia
Rendező: Árkosi Árpád
Producer: Szabó Ágnes
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise…
„Háromfogásos gourmet menü” – jellemezte a Bachtrack kritikusa Paavo Järvi koncertjét, amelyen Sibelius, Tüür és Beethoven egy-egy darabját tűzte műsorra.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!