Az épület egykori vendégszobáiban található a Hortobágyi csárda történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit bemutató kiállítás, viseletpróbával és fotópontokkal. Az egykori ivóban, mely ma étteremként működik, éppolyan szívesen várják a hosszú út alatt megszomjazott és megéhezett vándorokat, mint akár 300 évvel ezelőtt.
Nyitvatartás:
március 12-31., április. 10.00 - 16.00, hétfőn zárva
május, június: 9.00 - 17.00, hétfőn zárva
július, augusztus: 9.00-18.00, hétfőn zárva
szeptember: 9.00 - 17.00, hétfőn zárva
október, november: 9.00 – 16.00, hétfőn zárva
december 1. - március 11. zárva
A Hortobágyi csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető ún. Sóút mentén, a Hortobágy folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette. Az elmúlt korok igényeinek megfelelően többször átépítették, bővítették, végleges történeti formáját a XIX. század elején nyerte el. A Hortobágyi csárda története, mint a nagyobb utak és folyóvízi átkelőhelyek mentén települt csárdáké, szorosan kapcsolódott a mellettük létesült szekérálláséval és a hídéval. A híres Kilenclyukú híd pillérei szomolyai dácittufából, a járófelület Hegyaljáról szállított kockakövekből épült, 1827-1833 között. Az utazókon, marhahajtókon kívül a környéken legeltető pásztoroknak, közeli falvak és tanyák lakosságának is fontos intézménye volt a csárda. A puszta életében jelentős szerepet betöltő Hídi vásárnak is központi helye volt a csárda, ahol sikeres üzletre rögtön áldomást is ihattak a felek. A több mint háromszáz éves épület, ahogy a múltban, ma is az utazók és a turisták igényeit igyekszik kiszolgálni.
A pásztormúzeumi belépőjeggyel külön díj megfizetése nélkül látogatható a 3D mozi és a következő kiállítások: a Körszín, a Hortobágyi csárda kiállítása.
Közös sétát teszünk csokoládék terén, ahol századfordulós csokoládéboltok kirakatait tekinthetik meg a látogatók,…
Múzeumpedagógiai programunk során élményszerűen megismerkedhetünk a budai Várnegyed, azon belül az Erdélyi bástya…
