Schumann: Overture, Scherzo & Finale
Vajda János: Vier vorletzte Lieder
Saint-Saëns: III. (orgona) szimfónia
Nagy László Adrián – orgona
Meláth Andrea - ének
Vezényel: Hollerung Gábor
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. március 12. szombat, 19:30
Robert Schumann a romantikus zene rövid életű, ám termékeny zeneszerzője: zongoraművek, dalok, szimfonikus és kamarazenei művek szerepelnek főleg életművében. Az Ouverture, Scherzo és Finale-t élete egyik legtermékenyebb és legboldogabb időszakában, nem sokkal házasságkötése után, 1841-ben vetette papírra. Sinfonietta-nak nevezte el akkor, és mint második szimfóniájaként gondolt a darabra. A szimfóniákra jellemző lassú tétel azonban hiányzik a műből, ezért később átnevezte a művet, amely így nyerte el végső címét: Ouverture, Scherzo, Finale. A darabot néhány év múlva újra átnézte, és a Finale tétel kisebb változtatásaival a mű ekkor nyerte el végleges formáját. S bár lassú bevezetővel indul a Nyitány, allegro-ban folytatódik, amit aztán az élénk tempójú táncos scherzo követ, s végül a főtéma motívumainak visszatérésével egy codával zárul a Finale. Egy diadalmas, erőteljes, áradó romantikus zene élményével ajándékoz meg minket Schumann ezzel a művével.
Vajda János a 20. századi magyar zene egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb zeneszerzője. Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, akinek zenei munkássága a zene számos területére kiterjed: operák, balettek, zenekari és kamarazenekari művek, kórusművek, dalok alkotják eddigi életművét. A Budafoki Dohnányi Zenekar gyakran tűzi műsorára Vajda János darabjait, ezért az idei évadból sem hiányozhatott Vajda mű a koncertműsorból. Ezen az estén a szerző egyik új darabját mutatjuk be, a Vier vorletzte Lieder-t, aminek a bemutatója októberben volt. A dalokat Vajda János műveinek rendszeres előadója, Meláth Andrea adja elő.
Saint-Saëns a 19. századi francia zeneirodalom egyik legismertebb alakja, aki hatalmas életművet hagyott hátra. Kivételes tehetségű csodagyerek volt, akinél már 3 éves korában megmutatkoztak zenei képeségei. Zongorázni tanult, majd felvették a Párizsi konzervatóriumba, aminek az elvégzése után orgonistaként helyezkedett el a St. Madelain templomban. Egyik játéka alkalmával Liszt Ferenc is jelen volt, s Saint-Saens játékát hallva a világ egyik legjobb orgonistájának titulálta. 3. szimfóniáját 1886-ban komponálta, melyet ugyanebben az évben májusban mutattak be Londonban. Két hónappal később, Liszt Ferenc halálakor Saint-Saëns a szimfóniát pártfogójának ajánlotta. A szimfóniát orgonaszimfóniaként is emlegetik, bár ez félreértésekre adhat okot. Valójában egy zenekari szimfóniáról van szó, amelyben a hangszerek királynője, az orgona is helyet kap.
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki…
Tavaly az Edinburgh Fringe Fesztiválon óriási kritikai és közönség sikert arató IMA újra látható a Müpa mellett felállított sátorban.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
