Négy különböző nemzet szülöttét egyesíti a 2011-ben alakult és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Castalian String Quartet. A finn, francia, walesi és angol zenészek találó nevet választottak, hiszen Castalia a görög mitológiában a költészet forrását jelöli, a vonósnégyesre írt művek pedig összetettségükkel, aprólékos kidolgozottságukkal, személyességükkel és titokzatosságukkal talán a költészethez állnak a legközelebb. több
Mozart: 23. (F-dúr) vonósnégyes, K. 590
Ligeti: 1. vonósnégyes („Métamorphoses nocturnes”)
SZÜNET
Schubert: 15. (G-dúr) vonósnégyes, D. 887
Castalian String Quartet: Sini Simonen, Daniel Roberts (hegedű), Charlotte Bonneton (brácsa), Christopher Graves (cselló)
Négy különböző nemzet szülöttét egyesíti a 2011-ben alakult és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Castalian String Quartet. A finn, francia, walesi és angol zenészek találó nevet választottak, hiszen Castalia a görög mitológiában a költészet forrását jelöli, a vonósnégyesre írt művek pedig összetettségükkel, aprólékos kidolgozottságukkal, személyességükkel és titokzatosságukkal talán a költészethez állnak a legközelebb. A muzsikusok nagyszerű műveket válogattak össze: Mozarttól és Schuberttől az utolsó vonósnégyeseket szólaltatják meg; közülük Schuberté sajnálatosan ritkán játszott, pedig dimenzióit, arányait tekintve is lenyűgöző remekmű. A két osztrák mester alkotása között kap helyet a harmincéves Ligeti György még Budapesten, Bartók zenéjének hatása alatt komponált, tizenhét egymást követő szakaszból álló vonósnégyese, amely a misztikus „Éjszakai átváltozások” alcímet viseli.
RENDEZŐ:
Zeneakadémia Koncertközpont
Andrew Lloyd Webber csodálatos műve a Biblia legszebb, drámai fordulatokban leggazdagabb történetén, a József legendán, illetve Thomas Mann tetralógiáján alapul.
Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap…
