Talán nem köztudott, de a Városmajor volt a főváros első közparkja. A területet a középkorban még szántóföldként, kaszálóként használták, II. József rendelte el közparkká alakítását. Később a bécsi Práter hangulatát idéző mulatságokat és vurstlikat rendeztek itt. A budai filmkedvelő publikum nagy vágya teljesült, amikor 100 évvel ezelőtt, 1922-ben megnyitotta kapuit a zöldben a Parkmozi.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, August 09 2022 6:30PM
Talán nem köztudott, de a Városmajor volt a főváros első közparkja. A területet a középkorban még szántóföldként, kaszálóként használták, II. József rendelte el közparkká alakítását. Később a bécsi Práter hangulatát idéző mulatságokat és vurstlikat rendeztek itt. A budai filmkedvelő publikum nagy vágya teljesült, amikor 100 évvel ezelőtt, 1922-ben megnyitotta kapuit a zöldben a Parkmozi.
„A városmajori park évszázados lombsátrai közepette emelkednek a Parkmozit körülvevő bástyaszerű ízléses cementfalak, melyek a nézőteret körülveszik. Elől tetszetős modern stílben épült homlokzat ékíti a Parkmozi bejáratát, hol már a megnyitás délutánján is hosszú rajokban állottak sort a jegyre várók tömegei, akik közül nem is egy szorult ki a nívós színházavató premierről.” A Színházi Élet így számolt be a rendkívüli eseményről.
Az intézmény csak a második világháborút követően, 1950 után kezdett el színházként funkcionálni. A városlakók igazi “Paradicsomhoz” hasonlították a Stadtmerhofot, ahova kirándulni, üdülni, feltöltődni és a színház élményéért jártak.
A centenárium alkalmából a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Budastep a nyár folyamán kellemes sétákra invitálja az érdeklődőket, melyeken megismerhetik a park és a színház történetét, a fák titkait, a környék pletykáit, azt, hogy miért két külön épület a városmajori templom és annak tornya, valamint bepillantást nyerhetnek a színház kulisszái mögé.
A séták végén a résztvevők az alábbi színházi programokhoz csatlakozhatnak:
(A sétát követő filmvetítésre vagy próbalátogatásra a kosárba helyezést követően, a legördülő menüből kiválasztva tudja megvásárolni jegyét.)
május 28. (szombat) 18:00 – 19:00
A séta végén a résztvevők belenézhetnek az Ahogy teccik – nemtragédia című darab próbájába 19:00 és 19:30 között.
június 21. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Szabó István: Szerelmesfilm című filmjének vetítésére.
június 28. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Till Attila: Tiszta szívvel című filmjének vetítésére.
július 5. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Paolo Sorrentino: Ifjúság című filmjének vetítésére.
július 19. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Rudolf Péter, Kapitány Iván: Üvegtigris című filmjének vetítésére
július 26. (kedd) 17:00 – 18:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek a Városmajori Szabadtéri Színpad saját bemutatója – a Nyáry Krisztián által a centenáriumra írt ünnepi darab – próbájára 18:00 és 18:30 között.
augusztus 2. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek egy egészen különleges filmre, Friedrich Wilhelm Murnau 1922-ben készült Nosferatu című, fekete-fehér némafilmjének vetítésére.
augusztus 9. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Makk Károly: Lilomfi című filmjének vetítésére.
A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története.
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.”
Fellegi Anna - ének Budapesti Akadémiai Kórustrásaság (karigazgató: Balassa Ildikó) ARLtistic Dance Company (koreográfus: Albert Réka Lilla) Budafoki Dohnányi Zenekar…
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
